Hogy miért is fontos a párazárás ?
Életünk során rengeteg párát termelünk 
magunk is . Ennek nagy részét zárt térben tesszük. A fürdéssel , főzéssel ,mosással, teregetéssel , virágaink öntözéséve valamint egyáltalán azzal hogy lélegzünk .Ez egy négytagú családnál akár 10-15 liter lehet naponta. Ennek nagy részét a rendszeres szellőztetéssel el tudjuk távolítani a lakótérből. 
Viszont fűtési időszakban az állandó szellőztetéssel , nagyban csökkenthetjük a hőmérsékletet. Ezért sokszor figyelmen kívül hagyjuk ennek fontosságát .
Pedig ezzel a magas páratartalommal kezdnünk kell valamit . Amig a pára a levegőben van addig nem okoz gondot. A baj akkor kezdődik, mikor a levegő már nem tudja magában tartani. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több párát tud magában tartani a levegő.
A fűtött térben a levegő akár 16 gr vízgőzt tud magában tartani légköbmétereként. Ahogy csökken a hőmérséklet annál kevesebbet. Kültérben ahol a levegő hőmérséklete -15 °C -fok , ez a mennyiség már csak 1 gr. A két tér között meglehetősen nagy páranyomás különbség van. A magas nyomás a beltérben ki akarja magát egyenlíteni. Kifelé igyekszik. A szigetelt szerkezeten keresztül. Ezt viszont meg kell akadályoznunk, hogy a magas páratartalomú levegő a szigetelőanyagon keresztül távozzon.
Tehát a hőszigetelt szerkezetet meg kell védeni attól hogy nagy mennységű pára jusson be. Ehhez a belső fűtött tér oldalára párazáró fóliát kell beépíteni. Ehhez azonban tisztáznunk kell a párazárás fogalmát. Tökéletes párazárást csak üveg , vagy fém felülettel biztosíthatunk. Fóliával ezt csak párafékezésnek nevezhetjük. De egy jó minőségű párafékező fóliával megakadályozható a pára nagymértékű bejutása. A minőséget itt igazából az Sd-érték határozza meg. Minél magasabb ez az érték annál jobb az anyag párával szembeni ellenállása .Ezt az értéket megtalálhatjuk a fólia teljesítménynyilatkozatában. Amelyik terméken ezt nem találjuk meg, annak beépítése nem javasolt. Nem minden hőtükrös fólia (chipszes zacskó ) alkalmas párafékezésre. Ezen igazából nem érdemes spórolni. De térjünk ki egy kicsit az Sd értékre.
Páradiffúziós képesség, jele „Sd”, mértékegysége [m]
Az „sd” páradiffúziós képesség, egy építőanyag páradiffúzióval szembeni ellenállásának nagysága méterben kifejezve.
Az Sd-érték mutatja meg az adott építőanyag párával szembeni ellenállását . Azt mutatja meg az érték hány méternyi levegőrétegnek felel meg a fólia párával szembeni ellenállása.
Példaként pár anyag Sd-értéke :
Gipszkarton 12,5 mm = 0,1 m
OSB lap 12,5 mm = 3 m
Fenyőfa 24 mm = 0,96 m
Faforgácslap 18 mm/nem OSB/ = 0,09 m
Gipszvakolat 15 mm = 0,15 m
Polisztirol 120 mm = 3,6 m
Bitumen lemez 4 mm = 240 m
Kőzetgyapot 10cm sd = 0,16m
Vasbeton 20 cm sd = 5 m
Egy szigetelt szerkezetet tehát úgy kell megépíteni, hogy a beépített anyagok Sd értéke, belülről kifelé haladva, csökkenő legyen. A külső és belső érték közötti különbségnek ötszörösnek kell lennie. Kívül páraáteresztő tetőfóliát kell beépíteni. Ezen fóliák Sd értéke Sd <0,5 m.
Tehát meg kell akadályozni a pára nagy mennyiségű bejutását a szigetelte szerkezetbe. Mivel ott a külső héj felé haladva egyre alacsonyabb hőmérséklettel találkozik, mígnem eléri a harmatpontot. Ez egy +7 +10 °C fokos vonal (de ez midig a relatív páratartalomtól függ ). Ha ezt a pontot eléri a levegő, akkor a szállított páratartalom halmazállapota változik . Itt a párából vízcseppek lesznek. Kicsapódik a szállított vízpára. Ez a csapadék már nem tud kijutni a szerkezetből. Ott összegyűlhet , eláztathatja a szigetelőanyagot ,és károsíthatja a tartószerkezetet. A vizes szigetelőagyag elveszti hatékonyságát. Nem szigetel ugyanúgy mintha egy vizes pulóvert vennénk magunkra.
A belső oldali párazárást pára és légzáró módon kell kialakítani. Tehát az összes fólia toldást ,tetőáttörést és falcsatlakozást úgy kell tömíteni, hogy a levegő ne tudjon bejutni. Mivel a levegő szállítja magában a párát. Ez gondos kivitelezést kíván. A megfelelő fólia mellet ugyanannyira fontos a megfelelő kiegészítők használata. A kis dolgokra is oda kell figyelni , mert egy kisebb kivitelezési hiba is nagy kárt tud okozni a későbbiekben. A fóliacsíkokat a megfelelő ragasztószalaggal kell egymáshoz rögzíteni. Fal és egyéb szerkezeti csatlakozásoknál is a megfelelő tömítő anyagok használata szükséges.
A fólia rögzítéséhez használt kapcsokat célszerű használat előtt megszínezni, hogy ezek megtalálhatók legyenek .
Ezeket a pontokat is ragasszuk le, mert itt is bejuthat a levegő. A párazáró fólia elé egy légrést kell kialakítani. Ebben a résben helyezhetők el a különböző szerelvények, kábelek. A fólia rögzítéséhez használt bordázat rögzítései is átlyukasztják a fóliát. Itt szegtömítő szalag beépítésével akadályozhatjuk meg a légvándorlást.
